Na ki az, aki még éjfélkor (az nekem késő ám) is arra várt, hogy mikor alszik el végre? Az, akinek akkora a mandulája, hogy csoda, hogy még befér a nyakába. Mindez én vagyok. Komolyan úgy fájt a torkom, hogy alig bírtam nyelni. Namindegy van ilyen. Különben meg furcsamódon attól lehet az egész, hogy a meleg miatt nyitva szokott lenni éjszaka a teraszajtó. Na, aztán 6-kor fel is keltem, hogy igyak mézesteát, meg találtam egy szem negrot.
Különben az élet szép, még 18 munkanap van, és lesz állásom jövőre is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése