2009. április 27., hétfő

boldog nagynéni

A hétvége kb. a péntek esti lakásavató+szülinapi bulival indult Saciéknál. Mondjuk nem voltunk ott sokat, mert eleve 9-kor kezdődött. Szombaton sokáig szunya, délben autó porszívózás, aztán itt ebédeltek bátyámék, és Virág irtó édi volt.
Rég írtam már róla, szóval most egy kicsit... Már nagyon ügyesen sétálgat, de ha mégis lehuppan, akkor persze kinevetjük, mert ilyenek vagyunk. Legtöbbször csak annyit mond, hogy E, de azért más, felismerhető szavakat is, meg egyszer valami olyat is, amiben volt u meg i, szóval az már én is lehetek. Szóval. Mikor ő már megebédelt, az én ölemben ült, és onnan matatott az asztalon, pl. szétszaggatta a szalvétámat.
Este volt öcsém bérmálása, és ők is lejöttek, bár a kicsinyek számára fentartott oldalhelységből kiutálták őket, mert Virág csörgött valamivel. Így kint várták meg a mise végét, és mikor kiértünk és Virág mindenkit körbemutogatott, végül kiválasztott engem, és békésen nézelődött az én karomból. Hogy én ennek hogy örültem:) Na ilyenek. Szóval már kezd gyerek formája meg lénye lenni, nem kisbaba.
Mise után volt nálunk sütögetés, de abból kimaradtam, mert inkább Mátét választottam. De jövő hétvégén meg úgyis lesz bográcsozás, mert jönnek Gyuri szülei, akikkel én még nem találkoztam.
Ja a bérmálás amúgy jó vala, Paskai egész jól beszélt.

Vasárnap voltunk jót sétálni, ami alatt én igazán csak kicsit morogtam a gaz meg talán a meleg miatt. Volt fagyi, meg Dunapart, meg beugró, meg alvás, minden ami egy jó hétvégéhez kell.

2009. április 22., szerda

reggeli nótás kedv

Írtam egy elég buta dalocskát, és lehet, hogy ez eljut a srácok elé. Reggel óta a dallama jár a fejembe, és végre az is beugrott, mire emlékeztet. (Mammamma, mammamaría:)) Csak egy sora szerencsére.

2009. április 21., kedd

a dalok története

Találtam, vagy inkább rám tukmálta magát egy érdekes oldal. Lehet csemegézni/ hallgatózni/ összehasonlítani. Asszem' beteszem oldalra is a linket.

2009. április 14., kedd

mostanság

Résztvettem egy csomó misén. Még mindig Milán van élen prédikálás terén.
Tegnap nem locsolt meg senki - szóval lehet, hogy elhervadok - viszont voltunk Visegrádon, ahol majdnem boboztunk, de aztán mégsem, mert kilóméteres sor volt. De megnéztük a palotát féláron, mert Máté még irtó fiatal, és meg pedagógus vagyok. ;) Nagyon sokat vártunk egy elég üres hamburgerre, aztán ettünk kürtőskalácsot.
Otthon telefonálgattunk, úgyhogy lesz mégis koncert, így nem érzem mégsem teljesen lúzernek magam.
Ma fontam kosáraljat, de még nincs kész, remélem holnap folytatom. Voltam gyerekekre vigyázni, igen lájtos móka volt, én rejtvényt fejtettem, és ők is elvoltak.
Van egy csomó csokim.

2009. április 9., csütörtök

házidoga okán találtam

…”Csak magyarul érted e szót: “Szeretlek”.
Pillangó, hattyú, csillag, angyalom.-
E nyelven lesz több, mint fogalom
S ez a többlet halálos végzeted lett.
A világ fénylik, nem vár senki, kába
Irammal miért vágtatsz hazafele?
A nyelv üzent s a végzet szólt vele
Dajkád tárt karja ne várjon hiába..”
(Márai)

2009. április 7., kedd

mondatok

Voltunk szombaton sétálni szép helyen. Ettünk fincsi gyrost.
Vasárnap jó volt bütykölni, majd hétfőn meglepni az eredménnyel imázós kolléganőimet.
Már csak egy nap meló, aztán szünet :)
Vettem ma színes harisnyákat.

2009. április 3., péntek

regi

Elmentek a bülüsik, ahogy Papa nevezte anno a regnumos barátnéimat. Bár csak 5-en voltunk, jó volt. A dumcsi, meg az ima is. A bütykölés elmaradt, de sebaj. És valamikor megyünk majd kirándulni is.
Most meg várakozom, mert nem mentem Mátéért Csillaghegyre.

2009. április 2., csütörtök

kiakadós

Kicsit berágtam ma egy melósra, aki a buszmegállónkkal szemben ... na dolgozni, azt nem nagyon dolgozott. Viszont le sem tagadható módon bámult rám - nyilván állati vonzó vagyok a nagy fülesemben - majd mikor látta, hogy sajnos észrevettem, vigyorogva elkezdte vakargatni a vakargatnivalóját. Szóval mikor felszálltam a buszra, még beintettem neki, és igen morcosan néztem rá (tudjátok milyen az) amit vagy látott vagy nem. Aztán meg paráztam, hogy hazafele is itt lesz-e, de szerencsére nem. Na ilyenek. Tudom, nem kellett volna tudomást se venni róla, de basszus mért nem várhatok nyugton magamban a buszra? Vajon nők is bírnak ilyen állati bunkók lenni? (Erre lehet ám tényleg válaszolni.)

Amúgy Máté elutazott kicsit és én vittem hajnali 4-kor Csillaghegyre, és egész jól vezettem. Mármint nem okoztam balesetet:), meg nem csikorogtam sehol. De azért jóval többet kéne vezetnem.

Holnap lesz nálam regnumszerű lánytalálka imával meg minden. Mármint, ha készülök rendesen:)

2009. április 1., szerda

Handycap Mézi

Ez mondjuk jópofa