2008. szeptember 30., kedd

pókmanus

Csak annyi, hogy örülök, hogy nem vagyok olyan, mint Peter Parker. Idegesítően csak a film végén találnak egymásra Mary Jane-nel.

Ma megyünk moziba, és az jó.

2008. szeptember 27., szombat

kifacsarva

Szerdától helyettesítettem, szóval eléggé kész voltam. A mélypont csütörtök délután, amikor majdnem elbőgtem magam és elfilóztam, hogy akkor most mi is legyen, ha ez nem megy és máshoz sem értek. Amikor egy mondatot alig lehet végigmondani, mert folyton beledumálnak... Aztán Máté azt mondta, hogy pedig tavaly volt olyan, hogy jól sikerült a helyettesítésem. Csak erre valahogy nem emlékszem. Szóval kiborultam, de ez persze lehet amiatt is, hogy utána ugye ott vagyok délután is, tehát mikor is kéne kipihenni magam, meg készülni másnapra??

A pénteki akadályverseny/kirándulás viszont egész jó volt, akkor lehet jókat beszélgetni velük. 3-kor meg eljöttem és épp odaértem Kedveske diplomaosztolyára. Amiből egy kukkot se értettem, de mindegy.

Ma szüreteltünk és Máté elég hamar megunta. Hát igen, ő nem tudja, hogy ez a pár óra szedegetés a szépidőben az semmi ahhoz képest, amikor pl. 10 évvel fiatalabb és sokkal kisebb voltam, mégis el kellett valahogy érni a rohadt fürtöket és még hideg is volt. De azért most se a kedvenc programom...

2008. szeptember 22., hétfő

A zsiráf és az afrikai akác harca

Én ezt így nem tudtam. Kaptok "mesét":

Valamikor az afrikai akác egy egészen kicsi, kb. méteres növényke volt. A zsiráf éppen egymagas vele. Kiválóan tudott róla legelészni. Ám az akác ezt megunta és elkezdett növekedni, hogy fenntartsa faját. A zsiráfnak viszont annyira ízlett, hogy mindenáron el akarta érni, így ő is nőni kezdett. Mindketten egyre magasabbak lettek, ennek megfelelően alakult egész szervezetük. Az akác "rájött", hogy más módszerhez kell folyamodnia, hogy ne essen a hosszúnyakú áldozatául. Tüskéket növesztett, hogy elijessze a zsiráfot. Ám amaz olyan nyelvet fejleszett ki, melynek segítségével úgy tudta az ágat körbetekerni, hogy a tüskék letörtek és tovább már nem voltak ártalmasak, hanem ehetőek. Erre az akác a tüskékbe mérget termelt. A zsiráf szervezete pedig ellenszérumot. Így más állat nem tudta megenni a növényt, a zsiráf viszont továbbra is lelegelte. Az akác társaival együtt kitalálta, hogy riadóláncot szervez: csersav kibocsátásával fogják jelezni egymásnak, ha támadás jön, ezzel egyben elijesztve az állatot. A zsiráf viszont a szélirányt figyelembe véve kezdett étkezni, ismét legyőzve az akácot. És a tröténetnek még nincs vége...
/ Kb. részlet a műv.töri előadásból. Oké, a végét nem teljesen értem, de azért érdekes volt/

soroksári hétvége

Szombaton 9-től 15-ig, vasárnap 9-től 14-ig voltam a kosárfonós suliban, ugye az Isten háta mögött. Szombaton Mami vitt Lágymányosi hídig, szóval úgy nem volt olyan hosszú, de amúgy háztól házig kb. másfél óra. Odafele kell olvasnivaló, visszafele csak egy kényelmes hely, ahol lehet aludni:)
Node. Kezdődött egy évnyitóval. Az igazgató elég jófej, amolyan humorizálós, de nem idegesítő módon, éppen csak amennyire kell. Aztán meg néprajzi előadás, vasárnap meg művészettörténet. Mindkettő elég jó volt, jó előadókkal, de azért a 4. órában már eléggé fészkelődtem.
A társaság... rettentő vegyes. Ezek az elméleti előadások még közösen vannak mindenkinek, vagyis szíjgyártó-nyergesek, szitanyomók, bőrösök, faművesek és kosarasok együtt. Korosztály kb. 18 és 50 között. Van zakós bácsika, lóhajú fickók, anyukás nénik, jelentkezős huszonéves (na nem én:)), belepofázós/hangosan röhögős-okoskodós-mindenkit idegesítő fazon... (Különben szeretem megfigyelni az embereket. Van, hogy elképzelem, az illető felnőtt milyen lehetett gyereknek. És fordítva: vajon milyen felnőtt lesz az adott gyerekből.)
Nem igazán beszélgettem, szóval nem tudom még, kik a kosárfonók. Majd okt. 18-án kiderül, akkor lesz az első gyakorlat. Milyen jó, hogy aznapra munkanapot talált ki a főnököm... Szóval kiveszek egy fizetés nélkülit.

Tegnap meg Soroksárról egyenesen Szentendrére mentem, na az úgy 2 és 1/4 óra. Néztünk Esőembert, majdnem végig. És utáltam eljönni. Megint.

2008. szeptember 19., péntek

füles

És mégis talizom ma a lánykákkal. :) A Groby meg 9-ig van nyitva, ami szintén jó.

Amúgy. Rájöttem, hogy nagyon idegesít, hogy a buszokon sose hallom rendesen a fülhallgatómból a zenét. Nem akarom maxra tekerni, hanem a busz zaját kéne kívül hagyni. Szóval kéne egy olyan, ami jobban szigetel, tőlem aztán olyan óriásfüles is lehet, a frizurámnak úgyis mindegy. :) Vagy szimplán rávegyek egy olyan fülizét, - bírom Varró Danit, hogy ilyet is beleír a verseibe, hogy 'izé', persze sok más hülyeséget is - amiben múltkor csiszoltam? Az pl. szép sárga volt...

japunk

Hazafele buszon mögülem jónak tűnő zene szólt, éppen valami gitárszóló. Szóval leszólítottam a csajt, aki szegény, azt hitte, azért szólok, mert hangos. Megkérdeztem, mit hallgat. Japán punk (The Gazette). Semmi különös, az ének meg furi benne.
A dolog kapcsán kiderült, hogy Bogi szerint mi Gerivel meg Benivel hasonlítunk. Merthogy ezt rólunk tudja elképzelni, hogy emiatt megszólítunk valakit. Dehát a zene minden előtt. :)

Kedves hazajött és hozott belga csokikat. Meg holland képeslapot, amit otthagytam nála. Szeretem, hogy itthon van.

Megyek dolgozni.

2008. szeptember 17., szerda

holnap kiderül

"If you want to know if he loves you so
It's in his kiss
That's where it is"

2008. szeptember 16., kedd

nincs történés

Sulit bírjuk, még így esőben, udvar nélkül is. Ma tudtunk kicsit kézügyeskedni is, és még a héten szerintem kaphatóak lesznek rá a gyerekek, szóval alakul.

Máté folyamatosan tudósít odakintről sms-ben. Tegnap beszéltünk vagy 3 mondatot telón, és ma se tudunk skype-olni, mert későn érnek a hotelbe, meg végülis nem tudom, ott van-e net. De a csütörtök hipp-hopp itt lesz, érzem, úgyhogy nyaff kikapcs.

Sacika hazatért a nászútról, meg Glória szülinapja miatt is időszerű egy összeröffenés, de még nem tudom mikor, vagyis ők lehet, hogy pénteken, de asszem abból kimaradok.

2008. szeptember 15., hétfő

activity

Agyonnyom ez az idő:( Nade. Kedves végülis ma elment Brüsszelbe. 3/4 5-kor keltünk, tea, reggeli, aztán indult. Én meg szerencsére visszaaludtam majdnem 9-ig.

A tegnap este meglepően jóra sikerült. Előtte kiránduláson voltam az egyik osztállyal, kb. 3-ra hazaértem, gyorsan lekentem a faburkolat másodszor is lenolajjal, aztán vártam Mátét.
Szallonasütés volt betervezve, de mivel rohadt hideg volt odakinn, ezért inkább Activityztünk. Összesen 6-an voltunk: Mami, Beni, Bogi, Gyuri, meg mi, két fős csapatok voltak és az összes lehetséges csapatfelállásban játszottunk egy-egy partit. És nem untuk, meg, éppen csak a végére, és ami a legjobb, hogy Máté is jól érezte magát, pedig azt mondta, hogy általában nem szereti ezt a játékot. Közben meg az idebent grillezett husiból volt vacsi, ami nekem egy kicsit túl fűszeres volt, de Kedvesnek nagyon ízlett, a többiek meg csak néztek, hogy nem látták még ennyit enni.

A kirándulás amúgy: a gyerekek nem tudták előre, hogy én is megyek, úgyhogy tökre örültek, elémszaladtak, mikor megláttak:) Aztán épphogy befértünk a kocsikba (én egy hátsó ülésen 3 gyerekkel), és irány Pilisszentkereszt. Csak tettünk egy kisebb kört, patakmederben bóklászás, visszafele meg hegygerincen, aztán sütögetés a parkolóban. Az egésznek az vetett véget, hogy kb. 8 gyereket megcsíptek a méhek vagy darazsak. De nem lett senkinek komoly baja. (Azért volt főleg durva, mert előző héten a suliban is találtak egy darázsfészket és 2 nap alatt lett úgy 15 sérültünk.) Szóval 2 körül eljöttünk. Hm. Az egész nem volt rossz, de azért vannak furcsa szülők...

2008. szeptember 12., péntek

próbáltam tömören...

Fáradt vagyok. Ennek a hétnek már napokkal ezelőtt véget kellett volna érnie, na mindegy... Viszont elkészültem a napközis naplóval, csak néhányszor kellett emiatt előbb bemennem illetve tovább maradnom, pl. ma. Egy gyerekhez kb 4 telefonszám + egy iskolai azonosító. Jelzem ugyanezek az infók a délelőttös naplójába is benne vannak, de azért nekünk le kell írni. Na mindegy, morr. Kicsit sokat kiabáltam a héten, de azért még van hangom.
De azért vannak jó pillanatok odabenn. A héten többször fogadtak azzal a gyerekek, hogy " Zsuzska néni de csinos vagy/szép a nyakláncod/stb." Ez azért jól esik, még ha tudom is, hogy a fele sem igaz... S többek közt egy új kissrác, aki már első nap megállapította, hogy még sosem volt ilyen aranyos napközis nénije. Szegény, vajon meddig marad meg ebben a hitében?;)

Mátéka nem ment "Amrestadba", aminek örülhetnék, viszont beteg lett. Fura volt tegnap úgy érkezni hozzá, hogy a szülei ápolgatják. Ez már az én feladatom lenne, még ha nem is vagyok olyan profi benne, mint egy anyuka...

Szerdán voltunk Magányterület koncerten Rézmálban. Nem volt az rossz, és bírom az énekes hangját, csak a szöveget nem nagyon szoktam érteni, pedig érdekelne.

Új kissrác kölcsönadott egy könyvet, amit nyáron olvasott. Egyelőre csak annyit, hogy kiváncsi vagyok, mert szerintem nem az a tipikus gyerekkönyv.

Ja, és az olasz: végül nem fizettem be, mert nem indul a délelőtti, csak az este 6-os, azt meg úgy nem szeretném.

2008. szeptember 10., szerda

ojjaj

Azt álmodtam (többek közt), hogy kis Virág már kb. két éves volt és csomót beszélt, meg rendesen két lábon járt. Asszem eléggé várom, hogy tényleg beszéljen, vagyis beszélgetni lehessen vele...

Amúgy meg mostanában (tegnap, tegnapelőtt)elég nehezen alszom el. Fárasztóan sokat jár az agyam. A sulin, hogy mit hogy kéne; a kosárfonáson; azon, hogy tényleg befizessek-e olaszra.
Meg azon, hogy mindjárt 24 leszek és ez elég durván ledöbbent. Ez már nem olyan, hogy na épp elmúltam 20. Tudom, hogy élet az élet 24 után is, de azért...

Ja, és lehet hogy mégis elvitt valamit a múltkori látogató, ugyanis nem találjuk azóta a fényképezőgépünket. De szerintem még nem reménytelen, hogy előkerül.

2008. szeptember 8., hétfő

megint hétfő

És milyen. Jó, hogy tegnap lecsiszoltam a teraszon a faburkolatot, mert most jól szétázik...

Múlt heti habatortán volt, hogy péntek este Kedvest elkapták a cigányok Szentendrén. Megúszta egy ingszakadással. Úgy látszik ilyen a világ...
Aztán szegény egész hétvégén rácsot hegesztett nálunk.
Mostmeg máris hétfő és meló és béna idő.
De azért az élet szép.

Szombat este megnéztük Az üresfejűt (Meet Dave). Kicsit tartottam tőle, de elég jó kikapcsolódás. :)

2008. szeptember 5., péntek

habár péntek

"Csikorog az elme, vigyorog az ágy:
Mondd, mi lenne?
Ha egyszer a dél is fekve lelne,
Beérném ennyivel."

2008. szeptember 4., csütörtök

köszönöm

Tegnap Máté egész este zárakat szerelt minálunk, hogy a keddi eset ne ismétlődjön meg. Én meg közben elaludtam:( Mert marhára fájt a fejem és kicsit féltem is, hogy megbetegszem, de szerencsére kialudtam. Aaaannyira édes, hogy mindig rögtön segít. Sose tudom eléggé megköszönni...

2008. szeptember 3., szerda

para

Már komolyan nem hiszem el az életünket! Tegnap betörtek hozzánk. Öcsém találkozott a betörővel, aki a pinceablakon mászott be, és mikor öcsém hazajött, az emeletről jött le, azt kamuzta, hogy apánk engedte be (ami ugye fizikailag lehetetlen), majd ezután távozott. Aztán öcsém ki volt akadva, hogy ő milyen béna, hogy kiengedte. De mégis mit kellett volna csinálnia?? Még jó, hogy a csóka nem bántotta. Aztán rendőrség meg helyszínelő, én meg most egyedül vagyok itthon. Ja, amúgy nem vitt el semmit. Még.

2008. szeptember 2., kedd

elkezdődött

Tegnap volt első nap az iskolában. Hajnalban be kellett menni évnyitóra. Tanítónéninek öltöztem, kosztüm, válltömés, miegymás. De aztán haza lehetett jönni és fél 12-re mentem vissza. Ügyeletes voltam ma, és sajnos 5-kor kiderült, hogy van még 2 gyerek, szóval ki is húztam fél 6-ig. A gyerekért még akkor se jöttek. Szegényke.

Sétáltunk Kedvessel a hajógyárin. Én szeretem a DunaparT. És egész nyugis volt, de később csomó kutyás megjelent. Habár halszag, meg a kilátás sem volt az igazi, de azért lehet még ilyet, mielőtt tényleg hideg lesz.

Most meg webalbumba töltök képeket. Teljesen egyedül megoldottam :) .

merthogy ősz van, vagy mi

A szeptemberi naptárképem. Szép, mi?