rádiós

Bobby Hebb radio a Last fm-en jó.
Hopp, kicsit csokis a laptopom...
Mi van még? Szakmai válság...újra, de nem utoljára gondolom. Az van, hogy nem tudok fegyelmezni, na de ez nem újdonság persze. Viszont ma egész jó órát tartottam a gyűrthegységekről, pedig ez a téma nem a szívem csücske. Mennyivel könnyebb lenne, ha nem kéne közbe fegyelmezéssel foglalkozni. Annyi energiámat emészti fel...ráadásul viszonylag eredménytelenül.
Moha bácsit olvasok fel, eléggé beletrafálós történeteket választok, de persze pont ahhoz nem jut el, akinek úgymond tanulnia kéne belőle. S közben Mátéval felidézzük néha gyerekkorunk pillanatait, és rájövünk, hogy mi se voltunk épp mintagyerekek. De azért az mégis más volt. Én pl. egyszerűen nem bírtam hazudni egy tanárnak, másnak sem ahogy emlékszem. (Persze biztos volt akkoriban is olyan, akinek ez nem okoz gondot.) Engem ha rajtakaptak valamin, amin nem kellett volna, akkor csak a padlót bámultam és szólni se mertem. Mondjuk lehet, hogy a bátorság hiánya okozta ezt és nem feltétlen a tisztelet az illető iránt... Na ilyenek. Mindenesetre most lesz időm merengeni ezen, mert holnap nem kell bemennem, szóval lett egy hosszabb hétvégém. Azért ne utáljatok nagyon...

nem mindennapi

Egyik kislány megszólal ma: Én vagyok Robin Scherbatsky. Ez persze csak annak vicces, akinek mond ez a név valamit. Én csak annyit feleltem, hogy nem is hasonlít rá... Mondjuk nem gondolnám, hogy ez a sorozat ekkorkáknak való, dehát...

Technika órán végre kaptam elismerést egy "Végre valami jó feladat van!" felszólalás erejéig.
Ma hazajön a férjecském!!

mostanság

Azért fogyogat a csokim.
Holnaptól ősziszünet van. Végre. Annyi mindent kéne csinálni. És olyan jó lenne sokat-sokat Kedvessel együtt lenni, és ezzel nem őt akarom bosszantani, de ilyenkor utálom a munkahelyét.:(
Azért lehet, hogy sikerül elutaznunk jövő hétvégén, és remélem nem fogunk megfagyni, meg hogy Mami tényleg odaadja a kocsit, esetleg kisebb sóhajtozások mellett, nekem meg lesz merszem annyit vezetni az ismeretlenben.

Kosárfonáson fontam szögletes kosarat és van még egy befejezésre váró darab is (konkrétan csak az alja van meg), jövő héten meg kéne csinálnom, de ahhoz még egy munkapadot is kell barkácsolnom.

Tegnap volt fogadóóra. A szülők többségét még mindig nem érdekli, hogy mi van a gyerekükkel délutánonként. De ezen igazából már nem lepődök meg.
Múltkor voltam könyvesboltban (Szép és új Szent István Társulat bolt nyílt a Ferenciek terén), és beszereztem többek közt egy lelkisérült gyerekekről szóló könyvet, hátha okosabb leszek tőle.

"Egyetlen áldozat sem hiábavaló, még akkor sem, ha nem látjuk az értelmét." /Otto Gillen/

Meg vettem egyéb könyveket Gary Chapman-től és asszem tudom is mi az én elsődleges szeretetnyelvem, de megintcsak odajutok, hogy türelmesebbnek kell lennem.

tábor

Táboroztatok a héten. Eddig mindenki túlélte, én is. Tegnap azzal kezdődött, hogy a játékosszatyrot fönnhagytam a buszon. Mehetett egy pár kört, de aztán valaki leadta, vagy a vezető megtalálta, mert délután a végállomáson sikerült visszaszereznem. Elég mázli. Úgy látszik ez egy különösen lúzerkedős nyár részemről. Namindegy. Ma tehát jobban tudtam szórakoztatni a gyerkőcöket, pl. a házikészítésű szet (vagy set?) is bejött nekik. Egész hamar megértették.

A hét nyertes kérdése, amit hozzám intéztek: "És hány éves kortól lehet ezt a munkát végezni?"

Megnyugtattam az szülőt, hogy már elvégeztem a fősulit.

újra itthon

Meggyüttem, méghozzá már tegnap. Ma pihenésképp meg kicsit zöldmunkáztam a szőlőben.

Node. Erdei iskola jó vala, egész jó idővel, csak a szél volt néha kicsit sok. Hollókő még mindig szép és mi is szép kis tornácos, muskátlis házikókban aludtunk. Gyerekek többségében jól érezték magukat, csak a pár kilóméteres sétánál nyafogtak nekem, mert én voltam a sereghajtó. Fontunk viszont vesszőből népi játékot, ami bejött nekik, nekem meg sikerélményt adott. Kolléganővel jól kijöttünk. Kb. ilyenek.

Már csak egyet kell aludni és hazajön Mátéka, méghozzá már reggel/délelőtt. :)

hasznosság

A házidogával persze nem haladtam. Viszont dolgozom. Tegnap meg ma is délelőtt gyerekvigyázok + korrepetálok, s csak utána megyek a suliba. És ez hasznos dolog, viszont nem fáraszt le mégsem úgy, mint gondoltam. Mármint az, hogy 3/4 7-kor kelek, meg ilyenek. Korrep amúgy: elsős a gyermek és beteg, azért vagyok vele délelőtt és már egy hetet hiányzott, ami elsőben elég nagy kiesés, szóval olvasást meg egyebet gyakorlunk ezerrel, mert elég ramatyul megy.

Tegnapelőtt voltam állásinterjún, csakúgy, mert mért ne. Úgy tűnik nem lesz belőle semmi, de azért megpróbáltam. Viszont összejött a hétfői imafélóránk, ami jó volt azért.

És örülök annak is, hogy tisztázódott a doboskérdés:)

Ma lesz fogadóóra. Szombaton dolgozunk, még nem tudom mit. Viszont asszem már nem kell szőlőbe menni. Múlt hétvégén ugyanis mindkét nap kellett kicsit metszeni, és állatira megfagyós volt a szél miatt.

anyatigris félék

A hócsata az iskolában nem is olyan felhőtlen dolog. Sőt, meglehetősen rizikós. Elmondod a "szabályokat", hogy fejre nem dobunk, meg nem egy jégtömböt, csak egy maroknyi hógolyót. De ezek sajnos nem tudnak, vagy nem is akarnak célozni. Lényeg, hogy persze csomó sérülés/sértődés majd ennek megtorlása történik. És akkor másik néni leizéli az én kis gyermekemet, hogy mért nyomott havat a másik (ő gyermeke) arcába, mikor őt épp csak súrolta annak a dobása. De ha nem is súrolta, hanem telibe ment. Persze akkor sem ez a megoldás. Mindkettő kis szelíd gyerkőc, de én az enyimét akkor is úúúgy sajnáltam. Még jó, hogy mi nénik nem kapunk össze. :)

összefüggések, tanulságok

Van egy csomó minden. Volt nálunk 2 nap farsang, ami táncházastul, tanári táncostul túlélhető volt. Péntek délelőtt voltam Virágnál, énekelgettem neki kicsit, tetszett neki.
Este meg gyerekeknél felvigyáztam, tanítottam nekik pálutcai szerű golyózós játékot. És elkövettem egy nagy hibát: szalonnát vacsoráztam. Ilyet SOHA ne tegyetek! 11 és 1 között még tudtam ott aludni, de mikor egy után otthon próbálkoztam, 2,5 óráig nem sikerült:( Ennek további folyománya lehetett a tegnap esti fejfájás. Bár az attól is lehetett, hogy a héven olvastam, Pannóniatelep környékén is, ami ugye elég rázós.

Nagyapám visszaemlékezéseit olvasom amúgy, amit pár éve írt, vagyis akkor fejezte be, és néhány példányt csináltatott a családtagoknak. Marha jó. Elég sok adat, szám, rövidítés van benne. De nagyon fura, hogy nemrég láttam a Hart háborúját, erre meg itt olvasom, hogy hogyan boldogult Nagyapa 18-19 évesen a fogolytáborokban. Meg az "ismerkedős" részek is érdekesek.

Tegnap elkísértük Bogit az esküvőkiállításra. Uhh. Ez mekkora üzlet... És mennyien voltak... Találtunk végülis megfelelő ruhát, és nem is voltunk olyan sokáig. És Bogi utána még lelkesebb volt. Mellesleg tényleg gyönyörű volt abban a ruhában:) Jó túllenni rajta, többet nem megyek ilyenre, nem nekem való. Neki bejött, hogy körülötte sürögnek-forognak, engem zavarna asszem.

duma

Voltunk ugye Dumaszínházban. KAP tényleg király, és felvezetésnek Csanki se volt rossz. Badáron meg nem maradtunk végig, és tényleg nem értem, mért vicces, hogy egy idős, csúnya ember rondán beszél, dehát ízlések...

Tegnap Sacival tudtam kicsit dumálni. Kiadó nevű hely egész jó, bár kicsit füstösek lettünk, meg szűkös volt, de nem az volt a lényeg. Bírom, hogy ezzel a csajszival bármikor ott folytatjuk a beszélgetést, ahol abbahagytuk.

A hétvégén a fonóban elméleti órák vannak, ma néprajz helyett művtöri. A tanár eléggé elkalandozott, a múltkor is, de akkor mégis jobb volt. És fél órával később kezdte, ami béna, viszont egy órával előbb vége lett, mint vártam, ami jó.

De ezek után meg nem tudom, holnap milyen óra lesz.

Matekos sztori kapcsán egy kislány 2-3 napig látványosan haragudott rám, de aztán megenyhült irányomban. Mondhatnám, hogy a személyes varázsom miatt egyszerűen nem lehet rám tovább haragudni :) ... de igazából csak gyerekharagról van szó.

Amúgy a délelőttös meg kijavította a hibát köv. órán és kiderült, hogy néhány gyerek is észrevette, csak nem szóltak...mert ugye biztos a tanárnak van igaza.

számtan

Marha kivácsi vagyok. Tegnap a gyerkőcöket sehogysem sikerült meggyőzni arról, hogy délelőttös kolléganőm tévedett egy matekfeladat megoldásában. Igazából tényleg nem az a lényeg, hogy nekem van igazam, hanem, hogy kiderüljön, hogy osztálytantó néni is tévedhet, és akkor talán legközelebb jobban számít, hogy én mit mondok. Meg mondjuk a stílus, ahogy előadják, úgy fel tudnak háborodni...hogy az engem háborít fel. Na meglássuk.

program(ajánló)

Jé, lett egy sérülésem is a fonástól. Csak egy karcolás, el is felejtettem, most látom a nyomát.
Amúgy voltam még a múlt héten:
- a fősulin megnézni a Muzsika hangját. Egészen szórakoztató, ajánlani tudom azoknak, akik úgy egyébként a zenés-kántálós darabokkal ki vannak békülve. Jó lett ez a szereposztás is. Megyek még máskor is asszem.
- az Aquincum Múzeumban az egyik osztállyal. Ezek a rómaiak tudtak élni: fürdők meg szaunák, és bazársor... És tényleg létezik, hogy egy negyedikes elvágja a kezét papírvágó ollóval. Eddig nem tudtam elképzelni. A tanulság, hogy múzeumba is sebtapasszal kell érkezni.

5 óra munka, több nap szórakozás és pihenés

Voltunk messzi moziban. Mert szülinapra kaptam kupont, ami csakis a sugárban volt beváltható. Ahol kb. 5 filmet játszanak. Na ezek közül sikerült kiválasztani A spanom csaja c. műsort. Igen tudom, már a címe is gáz. Pedig egyébként nem is volt rossz, talán már az egyik főszereplő ronda feje se zavar annyira. Könnyed esti szórakozásnak sokkal jobb, mint az őrült boleynlány volt.

Kéne ma főznöm. Öcsémnek. Este meg Máténak. És már nem esik az eső, szóval vásárlás is befigyelhet. Még az is lehet, hogy "meglepem magam" valami könyvvel. (Na igen. Nem tudom melyik standup-os fazon szórakozott ezzel a meglepem magam dumával...majd egyszer talán megkeresem.)

Ja igen. Tegnap amúgy dolgoztam. 7-től ügyeletet kellett tartani a suliban, mert ugye ősziszünet van, de a szülőknek nem. Nem voltak sokan, és csak visongós kislányok, szóval semmi extra. Na, és egy elsős kislányt is megismertem. Aki már tud olvasni meg számolni (igen, számolni, nem csak számlálni, hanem pl. összeadni is), Szegény szerintem unatkozni fog, az első osztályban biztos. A kis zsenike még a rajzomat is korrigálta activityben: mert ő tudja hogy néz ki egy repülő, még hajtóművet is rajzolt neki.

3 in 1

1) Néztem megafrászt. Csomóan jól énekelnek. Némelyik, b*zis, némyelyik k*rvás, vagy csak olyanra vannak csinálva. De jól énekelnek. Én meg kicsit irigyeltem őket, hogy MOST éppen énekelhetnek. Meg filóztam, hogy én mi a fenét énekelnék ott. Mondjuk semmit nem tudnék hibátlanul elénekelni, dehát ez van.

2) Rájöttem, hogy azért jó, ha egy napon van születésnapunk jóanyánkkal, mert akkor inkább az övével foglalkozunk, nem a sajátunkkal.

3) A gyerekek igazsága:

A: Zsuzsi néni, az a gyerek fejberúgott labdával.
én: Jajj, hát biztos nem direkt volt. Gyere O., kérj bocsánatot.
O: Bocsáss meg!
én: Megbocsájtasz neki?
A: Igen... Hát, végülis aztán én is fejbedobtam őt...

fejfájás és éleslátás

Este még aszittem azért fáj a fejem, mert megint annyi gondolat tolong benne. De 3/4 3-kor erre ébredni már nem volt olyan jó, és ez egy hónapon belül már a második. Nem szeretem. Nyaff.

Amúgy egy minapi párbeszédet akartam feleleveníteni, mely egyik gyermekemmel folyt le:

...
M.: Nahát, milyen jó humora van ennek az igazgatónak!
én: Ugye?
M.: Csak ironizáltam.
én: Mért, hát tényleg...
M.: Te persze, hogy ezt mondod Zsuzska néni, mert ő a főnököd és különben kirúgna. Valaki biztos elmondaná neki.
én: ???

activity

Agyonnyom ez az idő:( Nade. Kedves végülis ma elment Brüsszelbe. 3/4 5-kor keltünk, tea, reggeli, aztán indult. Én meg szerencsére visszaaludtam majdnem 9-ig.

A tegnap este meglepően jóra sikerült. Előtte kiránduláson voltam az egyik osztállyal, kb. 3-ra hazaértem, gyorsan lekentem a faburkolat másodszor is lenolajjal, aztán vártam Mátét.
Szallonasütés volt betervezve, de mivel rohadt hideg volt odakinn, ezért inkább Activityztünk. Összesen 6-an voltunk: Mami, Beni, Bogi, Gyuri, meg mi, két fős csapatok voltak és az összes lehetséges csapatfelállásban játszottunk egy-egy partit. És nem untuk, meg, éppen csak a végére, és ami a legjobb, hogy Máté is jól érezte magát, pedig azt mondta, hogy általában nem szereti ezt a játékot. Közben meg az idebent grillezett husiból volt vacsi, ami nekem egy kicsit túl fűszeres volt, de Kedvesnek nagyon ízlett, a többiek meg csak néztek, hogy nem látták még ennyit enni.

A kirándulás amúgy: a gyerekek nem tudták előre, hogy én is megyek, úgyhogy tökre örültek, elémszaladtak, mikor megláttak:) Aztán épphogy befértünk a kocsikba (én egy hátsó ülésen 3 gyerekkel), és irány Pilisszentkereszt. Csak tettünk egy kisebb kört, patakmederben bóklászás, visszafele meg hegygerincen, aztán sütögetés a parkolóban. Az egésznek az vetett véget, hogy kb. 8 gyereket megcsíptek a méhek vagy darazsak. De nem lett senkinek komoly baja. (Azért volt főleg durva, mert előző héten a suliban is találtak egy darázsfészket és 2 nap alatt lett úgy 15 sérültünk.) Szóval 2 körül eljöttünk. Hm. Az egész nem volt rossz, de azért vannak furcsa szülők...

próbáltam tömören...

Fáradt vagyok. Ennek a hétnek már napokkal ezelőtt véget kellett volna érnie, na mindegy... Viszont elkészültem a napközis naplóval, csak néhányszor kellett emiatt előbb bemennem illetve tovább maradnom, pl. ma. Egy gyerekhez kb 4 telefonszám + egy iskolai azonosító. Jelzem ugyanezek az infók a délelőttös naplójába is benne vannak, de azért nekünk le kell írni. Na mindegy, morr. Kicsit sokat kiabáltam a héten, de azért még van hangom.
De azért vannak jó pillanatok odabenn. A héten többször fogadtak azzal a gyerekek, hogy " Zsuzska néni de csinos vagy/szép a nyakláncod/stb." Ez azért jól esik, még ha tudom is, hogy a fele sem igaz... S többek közt egy új kissrác, aki már első nap megállapította, hogy még sosem volt ilyen aranyos napközis nénije. Szegény, vajon meddig marad meg ebben a hitében?;)

Mátéka nem ment "Amrestadba", aminek örülhetnék, viszont beteg lett. Fura volt tegnap úgy érkezni hozzá, hogy a szülei ápolgatják. Ez már az én feladatom lenne, még ha nem is vagyok olyan profi benne, mint egy anyuka...

Szerdán voltunk Magányterület koncerten Rézmálban. Nem volt az rossz, és bírom az énekes hangját, csak a szöveget nem nagyon szoktam érteni, pedig érdekelne.

Új kissrác kölcsönadott egy könyvet, amit nyáron olvasott. Egyelőre csak annyit, hogy kiváncsi vagyok, mert szerintem nem az a tipikus gyerekkönyv.

Ja, és az olasz: végül nem fizettem be, mert nem indul a délelőtti, csak az este 6-os, azt meg úgy nem szeretném.

bébisintér

Tegnap meg ma voltam gyerekekre vigyázni. Előtte egy hónapig nem láttam a kissrácokat, szóval azóta látványosan megnőttek. Mostmár a kisebbiknek is kezd olyan iskolás formája lenni (,elvégre most megy suliba), bár még mindig bújósabb, mint a másik. Hogy mennyire lefárasztottak mindkét nap... Bár igaz, máskor este szoktam hozzájuk menni. Azt hiszem én picit szigorúbb vagyok velük, mint az anyjuk, bár ha minden nap velem lennének, valószínűleg engem is könnyebben rávennének, hogy inkább berakjak egy rajzfilmet, minthogy rajtam/az idegeimen ugráljanak. De azért tényleg jófejek.