ősi bölcsességek

Most válogassak? Majd mindenki maga. Ha meg már régi akkor bocsi...

Azt hiszem, felkötöm magam……….persze, csak ha minden kötél szakad.

Ha nem mész el mások temetésére, ők sem mennek el a tiédre.

Ölni tudnék egy Béke Nobel-díjért!

Jézus, ki vagy a mennyekben, …..én is kivagyok itt a földön!

Ha a munkavégzés olyan egészséges, miért nem a betegekkel csináltatják?

Azok a nők, akik úgy gondolják, hogy a férfiakat a hasukon keresztül lehet megfogni, egy jó arasznyit tévednek!

Azt mondják, a férfiak állandóan a szexre gondolnak. Ez nem igaz, sokszor jut eszükbe a sör is.

Az italt elhagyni jó dolog..... sokkal rosszabb viszont, ha már nem emlékszel, hol hagytad el.

Ne köpködj a sivatagban! Még szükséged lehet rá.

Egyetlen atombomba tönkreteheti az egész napodat.

Hölgyeim! Ha már megkedvelték a koffeinmentes kávét és teát, a cukormentes kólát, a nikotinmentes cigarettát, ….. akkor miért nem kedvelik az impotenseket?

Egy tetőablakot csináltattam a lakásomban………a felettem lakók erre dühösek lettek.

Már majdnem megvettem a "Pozitív gondolkodás előnyei" című könyvet, de aztán arra gondoltam, ugyan mire lenne jó?

Csak a hangom miatt nem lettem énekes.

A feleségem anyja gyakran mondogatja, hogy nőies vagyok. Nem zavar, mert hozzá képest tényleg.

A nők szeretik az egyszerű dolgokat az életben, így a férfiakat is.

A feleségemmel mindig fogjuk egymás kezét. Ha elengedem, rögtön vásárol valamit...

Csak a szülői értekezleten tudtam meg, hogy nincs is gyerekem.

Gyerekkorom óta rajongok Michael Jacksonért. Igaz, gyerekkoromban még ő is rajongott értem.

Nem tudom, mit kezdenék a feleségem nélkül. De akkor is olyan jó rágondolni.

Ha két hideg, esős nap után végre ragyogó napsütésre ébredsz, akkor biztosan hétfő van.

Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!

Annak ellenére, hogy az élet drága, még mindig elég népszerű .

Az egyetlen, amit kérek: egy esélyt, hogy megbizonyosodhassak arról, …hogy a pénz nem boldogít.

a nagy nap

Tegnap megvolt az a bizonyos esküvő. A Sacikáé:) Hú mennyien voltak, jóég! Ahhoz képest meg mégsem választottak akkora templomot. Mondjuk nekem jó helyem volt, kb. egy méterre Sacitól, szóval mindent hallottam, mindent láttam:) Sok dolgom nem volt, mint tanú, csak tartottam a feszületet a megfelelő pillanatban, meg együtt sírtam Sacival. Szegényke, küzdött, hogy kibírja, de nem jött össze. A pap, akit most láttam életemben először, jófej volt, és jókat mondott. Habár. "A nagy nap" meg a "Ti napotok" szövegekkel most annyira nem értek egyet. Nem biztos, hogy ez a legboldogabb nap az életünkben, hanem egy nap, ami hozzájárul ahhoz, hogy az utána következő ÖSSZES NAP sokkal-sokkal boldogabb legyen az eddigieknél - hiszen nem megy haza a randi után, ott lesz veled este és aztán reggel is. Az is nagy dolog persze, hogy kimondod és hogy Isten áldását kéred (nagyon is), de már sokkal előbb eldőlt az egész, már rég tudod, hogy Ő az (a másik szárny). Najó, ez ilyen blabla, meg összefüggéstelen.

Szóval azért szép volt persze. Aztán hosszú-hosszú sor a gratulációnál. De szereztem fuvart a bulihelyszínre. Ott vacsi egy darabig a nászasztalnál, aztán leléptem, hogy Picurkával is lehessek. Ott viszont a teremből kiszorultunk sajnos. Aztán zene-tánc és programok felváltva.

Programok:

- Marci öccse, Barnus zsonglőr előadása - valami elképesztően jó, minden túlzás nélkül. A kissrác már az első találkozásnál felhívta tanítónénis figyelmemet, és most is odáig voltam érte. 12 éves.

- Képek vetítése ovis kortól - ez picit hosszú lett

- Saciék nyitótánca - Dirty dancing jellegű:) Aztán megtudtam, hogy Saci papája igen jól táncol. (Az én papám is jól táncolt... Bakker:()

- cipős játék - Saci-Marci egymásnak háttal, egy cipőcsere, és úgy kellett kérdésekre válaszolni, hogy ha Saci a válasz, az ő cipőjét emelik fel, ha Marci, akkor az övét. A vendégség jót szórakozott. Irtó sokszor eltért a válaszuk, még abban is, hogy ki szeretne több gyereket. Pedig erről tuti beszéltek már:)

- Videó - megnyilatkozások Saciról és Marciról - tanítónénik, barátok-barátnők - ebbe mi is benne voltunk. Sajnos elég vacak minőségű lett a film.

Aztán tortavágás után volt még menyasszony - vagyis már feleség - rablás, és Marcinak feladatokkal kellett kiváltania: dicsérni kellett az anyóst; aztán énekelt egy kispál számot, amit Fegyi gitározott; meg kedves feliratokat kellett krétával írnia egy papírtekercsre, amíg eljut az ajtóig és akkor bejöhetett a Saci.

Aztán átadtuk az ajándékot, meg táncikáltunk. Azt hittem csak rövid időre hagytam ott szegény Mátét, de aztán mikor végre megtalálta, merthogy elvonult szunyálni, kiderült, hogy már 3/4 órája ropom:( Hát, ez a gyengepontunk a bulikon. De majd igyekszem. Amúgy nekem is mehetnékem volt már, csak nem tudtam, meddig illik maradnom tanúként. Sokszor ez a baj, hogy külső elvárásnak akarok megfelelni, ami lehet, hogy nem is létezik. Kicsit a sarkamra kéne állni. Najó, nem is kicsit. Amúgy meg majdnem kettőig maradtunk, szóval az se semmi.

Hú, ez hosszú lett, de mindegy. Lévén, hogy igazi naplót már nem írok, legalább én elolvasom talán később :)

Virágom, Virágom

Most jövök az unokahugomtól, aki ismét csodaszép mosolyokkal ajándékozott meg. És olyan ügyes, ahogy hátról hasrafordul, meg vissza, szinte már letornászta magát a takaróról.

Ja, és csütörtökön voltam Ágit végre köszönteni, és Róza babája meg már két lábon mászkál kis kapaszkodással. És iszonyú erős hangon sikongat meg kiabál.
Ezek a babák, hajjaj.:)

megyek a fonóba:)

Szóval kedden jó volt Orsi néninél, a közelben klassz helyen ettem finom cézársalátát. Másnap mekiben reggeliztünk...na ez se lesz szokásom, bár finom volt. Csütörtökön volt dögunalom értekezlet, pénteken meg végre az órarendem is kiderült. Idén nem kell tömegsportot tartanom:) Viszont 3-szor ügyelek a héten, de így meg lesz egy túlórám. Festettünk az ebédlőbe szivárványt meg vártornyokat.

Péntek délután beiratkoztam végre kosárfonó és fonottbútor-készítő szakra OKJ-s képzésre. Kissé messze van a suli, szóval a délután nagy részét utazással töltöttem. Sajnos nem lehet adójóváírást kérni. Viszont kaptam jegyzeteket. Csomó néprajzot fogok tanulni, de vállalkozási ismereteket is, ami tök jó szerintem. Aaaannyira várom. Szept. 20. az első alkalom!!

Beiratkozás után épphogy hazaestem és mentem termet díszíteni ma estére Saciék esküvőjére. Ha nem lettem volna hulla, egész jó móka lett volna, de így se volt rossz. Aztán uccsó busszal jöttem haza, szóval kéne még szundizni kicsit.

Provence

"...egy palack bort, ami olyan ízű, mint Te, egy soha ki nem ürülő pohárral..."

egyszer

Tegnap megnéztük az Egyszer (Once) című filmet. Megint kis moziban, a Tabánban, ahol most voltunk először. Nem is rossz. A film... nekem tetszett, eleve én akartam megnézni. Jópofa zene, bár nem túl újszerű, és némely szám vagyis zenés rész kissé hosszúra nyúlt. A sztori semmi izgi, viszont nem olyan a vége, mint vártam, de így is jó.

A héten már dolgozás van, pontosabban bent kell lenni a suliban. Szerencsére csak délelőtt. Eddig függönyöket szedtem le és tettem föl, meg kimásztam az ablakon a takarítónéni telefonjáért.

Ma Orsinéni kolléganőmhöz megyek pizsomapartira... Nem annyira volt kedvem menni, mert annyira nem vagyunk jóba, de még ki tudja. Meghát nem lehet, folyton nemet mondani, és amúgy is aranyoska, szóval jó lesz. Jön még Bori és Borcsi is. Azért kiváncsi vagyok...

3 nap

Tegnap voltunk megint esküvőn. Szentendrén volt a péterpálban, aztán ferencesben gratuláció. Tipikusan az a kicsi a világ fíling, többen is kérdezték, hogy mi mit keresünk ott. Márti nekem kórustársam volt Máténak évfolyamtársa. Tehát voltak ott más kórusosok, de ismerősök a fősuliról, meg kolléganőim is. Habár nem csoda, mivel a fél világ meg volt hívva. Sajnos nem sokat láttam, jobbára csak egy oszlopot. De ki-be vonuláskor egy sugárzó ifjú párt:)

Ma Domi jóvoltából megnéztük a Lélek és test című fotókiállítást. Kissé depresszív volt sajnos, de azért voltak jó képek. Nekem asszem a "Vak kislány hallgatja a homokot" című kép tetszett legjobban. De az egész különben erős idegzetűeknek ajánlott...na én tipikusan nem vagyok az. De persze köszi Domi!

És ami kimaradt: pénteken amúgy szőlőárulással kezdtem a piacon kb. fél 7-kor, szóval a lánybúcsúval együtt 22 órát voltam ébren, ami nekem durva. A piacon kaptam házassági ajánlatot egy 45 körüli cigány pasastól, akit már évek óta ismerek és régebben még a fiához akart hozzáadni. Ő szegény mindig be van nyomva. És elég nehezen lehetett elhajtani. Vagyis nekem nem is sikerült csak a szembe boltos néni segített. Piacozni továbbra is elég unalmas, bár volt egy-két ismerős, de már nem olyan mint régen. Akkor még legalább a zsebpénz ígérete lelkesített, de dolgozó felnőtt lévén ez már a családi kasszába megy. Hm. Másrészt régen mindig Papa vitt le minket és ott poénkodott a vevőkkel. Ami akkor lehet, hogy idegesített. Visszagondolva meg ikább elpityeregtet...

Lb

Pénteken végre megvolt Saci lánybúcsúja. És jól sikerült. Ami a lényeg: ő jól érezte magát. Mivel nem genyóztunk vele nagyon és nem itattuk le eléggé:) Azért voltak lájtos feladatok, de mivel nem akartuk kiütni, ezért a hibáknál nem mindig pia volt a bünti, hanem vasalás, éneklés, ilyenek. Még a legnehezebb talán a helyszínre való bejutás volt, kissé nehezen ment a jelszó összerakása... Különben egy tök jó lakásban voltunk. Aztán dunaparti séta - eléggé feltűnő jelenség voltunk, ahogy vonulunk +Saci tündérszárnyban - és buli a Holdudvarban. Bakker a táncteret mért bentre rakták?? Folyt rólunk a víz. Ide jöttek egy kis időre a srácok is, de csak pár közös táncot engedtünk Marcinak, aki meglehetősen feloldódott addigra, és egész jól megtáncoltatta Sacit. Aztán átmentünk a Chachacha-ba, ahol borzasztó zene volt, meg én pl. hulla fáradt is voltam, szerencsére hamar leléptünk, bár Saci bírta volna még:(
3/4 4-re értem haza.

Egyéb észrevételek:
Jó volt, hogy mindenkinek tetszett a zenei összeállításom, amit mondjuk csak kb. fél órát hallgattunk még a lakáson. Hát igen, volt benne minden:) Nagyjából mással nem is készültem a bulira, vagyis adtam az ötleteket, Glória meg megvalósította őket.
Kicsit béna volt a vita, ami kerekedett - nem is tudom hogy - a háassági szerződésről. Lehet, hogy kicsit durván reagáltam a csajra, de egyszerűen annyira meglepődtem. Eddig azt hittem, hogy csak a médiában vannak ilyen elmebetegek, akik ilyesmivel élnek. Aki kitalálta annak minimum 20 év kényszermunka...
Találkoztam unokatesómmal, Marcival a szigeten. Cuki volt, ahogy rámköszönt, hogy szia Zsuzsikám, aztán meg magyarázkodott a barátnőjének, hogy nem szólít ám akárkit így, csak az uncsitesóját.

Asszem nem iszom többet tequielát, mert a gyomrom nehezen viseli. Amúgy mégcsak be se csíptem.

Hát így...

ügyi-e vagyok

No, amúgy meg legyőztem ma a lustaságom, vagyis praktikusságra cseréltem. Mert ha már eleve bringával jöttem Sztendréről (a héven...), akkor már mégis eltekertem Filatorigáttól a Ferenciek terére. Így megvan a könyv, amit a hétvégi esküvőre viszek. Meg egyebeket is intéztem, szóval ügyi vagyok. Hazafele azért megint durva volt, de főleg a tűző nap miatt. És itthon most jó. Holnap meg szünnap, ami azért jó, mert Kedvessel mehetünk erre-arra:))

napenergia

Töltődés a szigeten

rmsziget

Itthon. Múlt héten meló volt, nyugis, 5-8 gyerekkel, csak a korai kelést nem bírtam, meghát mégis más, hogy nem csak délután, hanem 8-tól 4-ig.

Szerdán volt egy fáradt próba, pénteken meg mentem ki rm szigetre. Estére elég hideg lett, aztán kb. egész hétvégén végig. Még jó, hogy vittem kabát. Meg "életet mentettem" a hálózsákommal.
A koncertek jók voltak többségében, és a miénk is, (a szaxi részeket leszámítva, morr:(). Meg úgy azt nem bírtam, hogy Kedvessel alig lehetett együtt lenni, noha ott volt az orrom előtt, de melóban. Habár tudtam ezt előre, de mégis... És ha Ő dolgozik, akkor odafigyel, meg rohangál, meg kicsit idegeskedős. Úgyhogy én hol Tomiékhoz csapódtam, hol a "gyerekekhez", akik mondjuk jól megvoltak nélkülem.
Kicsit röpiztem, ami kb. addig volt jó, amíg egyesek nem kezdték komolyan venni a játékot és szúrós szemmel nézni arra, aki bénázik. Nomeg a kezem is megfájdult.
Azért meglepően hamar vége lett az egésznek. Tegnap hazafele volt "kaland": a lovardánál kifogyott a benzin, onnan kicsit toltuk a ladát, aztán legurultunk Adyligetig. Miki megmentett minket, szóval hazajutottunk.

Este mise. Még mindig Pál életrajzánál tartunk:(. Milán misét akarok!!!

beduin

Tegnap este. Mennyire jó volt már! Tomi és az ő Péter barátja gitár estjén voltunk. Klassz hely (tele foltvarrott cucokkal), szimpi emberek (,akik megdicsérték a sütimet) és persze fílinges zene+Tomi hangulatírásai. Rájöttem, hogy tök jó szó az, hogy beduin.

Aztán siettem haza, mert ma dolgozás volt. Nem volt annyira vészes, csak 7 gyerek, holnaptól 8. Szóval nyugis, és egész hamar eltelt ez a nap. De azért 1/4 7-kor kelni durva volt...

bicó

Nem mentünk ma strandra érthető okokból :(... Helyette Kedves megint pittyegtette a nótákat, én meg hímeztem.

A hét egyéb eseményei: tegnap bringáztam. Bizony. Délelőtt kipróbálás címén postára, aztán hazafele meghaltam fölfele...nyilván nem tekertem, mert csíra vagyok. Délután meg Kedvessel ki Szentendrére. Sz*rok a bicikliutak.

Csütörtökön leszólított egy néger. Meg akart ismerni. Bakker, mondja meg valaki, mi a megfelelő duma, ha nagyon de nagyon gyorsan meg akarok szabadulni egy ilyen helyzetből. Mert nekem nagyon nem ment, azon kívül, hogy azt mondtam nem ismerkedek utcán. De ha tényleg nem...vááá.

Jövőhéten dolgozom. Nincs kedvem hozzá.

tudéj

Mai tevődés eredménye: némi vasalt ruha, egy ebéd (amit egyedül ettem:() - először csináltam krumplipürét krumpliból, asszem Kedvesnek is elég sós lett volna - egy fél szülinapi ajándék, és két megfestett üveg.
Asszem el tudnék így lenni. Mármint ezzel a festegetéssel. Megtervezem, kitalálom a színeket, aztán elkészül, és egészen hasonlít az elképzelthez. Szóval nem lehetne, hogy mondjuk napközi helyett szép nyugiban kosarat fonok, üveget festek, ékszereket készítek, meg ilyesmi? Mondjuk valószínűleg rossz lenne egész nap egyedül... Hm.

ez+az

Hétvégén voltunk esküvőn Fóton. Hm. A templom kívülről óriás, belül alig van hely, de még annál is kevesebben voltak, ami nem baj persze. Viszont a pár el volt különítve, szóval még kevesebbet láttunk, mint amennyit amúgy. De lehetett hallani a válaszokat:) A pap viccesen aranyos volt, kicsit nagypapás. Ja, amúgy Máté csoporttársa volt a vőlegény...hát én azt a hosszú hajat tényleg összefogtam volna. Amúgy meg mit mondhatnék, nem is ismerem őket igazából, szóval valószínűleg ezért nem hatott meg a dolog annyira.

Előtte pénteken voltunk egy másik csop. társnál új lakását megnézni. Na, őt se ismerem, de jó volt, egész jót dumáltunk. Én nem laknék egyedül asszem, dehát ő fiú, meg olyan felnőttes... És tök jó nappali bútora van!!

Vasárnap strand helyett kitakarítottuk Kedveske lakását és tök szép lett. Baromi durván hangzik tudom, de Vele még takarítani is jó, itthon még mindig nem sikerült rávenni magam az asztalom lepakolására. Talán ma...

Tegnap Glória welcome partyja volt. Mondjuk jó lett volna vele is beszélgetni, nemcsak az ismeretlen ismerősökkel, de asszem ez most nem arra volt. 5 hónap után jött haza. Asszem nem változott sokat, de még nem tudom.:)

elég!

Annyi sületlenséget álmodtam éjjel, hogy az már iszonyú fárasztó. Inkább nem is próbálkozok tovább az alvással.
Álmok: Akár a kommandósok, kerestük Papát egy szállodában, ami talán az övé volt, aztán megtaláltam és azt terveztük, hogy lemegyünk vásárolni. Voltam Meredith a grace klinikából, és lezuhantam a 10. emeletről. Mindezt még az álmomon belül elmeséltem Maminak, aki kiakadt rám, hogy mért mesélek ilyen rémsztorikat. Ja igen, integettem is, mert tudtam, hogy csak álom. Helyettesítésre készültem magyarból 4.-eseknek gimis tankönyvből. Csúszkáltunk Mátéval a hóban, ami jó volt, de aztán egy étteremben összeveszett a szomszéd vendéggel, aki kilapította az ujját...
Álomfejtők, hajrá!

álmodozók

"...életünk elrontása elidegeníthetetlen jogunk."

kocc

Tegnap este Bogiék koccantak a vidámpark mellett. Annyira, hogy aztán nem indult az autó. Viszont nem esett senkinek baja:)) (Jee, jee God is good!) Értük kellett menni, aztán kivinni őket nagyjából az Isten háta mögé, asszem Rákoskeresztúrra. Onnan meg hazafele én vezettem, elég lassan, de legalább nem ütöttem el az őzikét, ami átszaladt előttünk.

Ma meg nincs itthon senki, szóval kántálni fogok. Jó hangosan.:)