mielőtt elmegyek

Holnap elmegyek erdei iskolába. Megint. Sajnos ezúttal nagyon nincs kedvem, de lécci drukkoljatok, hogy mégse legyen olyan vacak, amilyenre...hát nem mondom, hogy fel vagyok készülve lelkileg. Pedig az egész még jól is elsülhet. Úgy legyen! Mondjuk az tényleg zavar, hogy amig odaleszek, itthon "állnak" a dolgok. A művtöri dogát elküldtem, de ki tudja mit szól hozzá tanárbácsi. Aztán kéne a vizsgamunkákhoz - kosarak, bútorok - dokumentációt késziteni, meg pár kosarat is konkrétan, illetve mindet egyszer végre letisztitani, lelakkozni. Meg majd a vizsgára felkészülni. Meg egyebeket kéne szervezni/tervezni.
Másrészt ugye úgy tűnik, máshol fogok dolgozni jövőre. Nagyon várom. Kiváncsisággal és lelkesedéssel telve. De most egy hétig e téren se történik semmi.

S akkor azt még nem is emlitettem, hogy a 24-et az 5. résznél hagytam el, s most az is várat magára:)
Na, megyek pakolni.

ui: Legtöbbet a cimen szoktam filózni. Most ez a Bikini ment, s lám, egész találó:)

könnyek

Ha emlegettek, köztetek leszek,
De fáj, ha látom könnyetek.
Ha rám gondoltok, mosolyogjatok,
Emlékem így áldás lesz rajtatok.

/Szent Ágoston/

hosszúhétvége

Házidogát kéne írnom. Nem akarok.
Két napja nem voltunk udvaron a gyerekekkel. Ma már ki kéne menni, csak ne fagyjunk meg. Reggel napsütésre ébredtem, dehát ki tudja mi lesz belőle...
Voltam próbatanításon egy suliban. Elkéstem, hála az időjárásnak és bkv cimbinek. De az óra jól sikerült sztem, bár semmi biztatót nem olvastam le a kollégák arcáról. Majd kiderül. Egyszer.
Ezen kívül szervezzük Mátéval az életünk. Pl. a hétvégére csomó program várható, kezdve azzal, hogy péntekre kivettünk szabit, hogy a csütörtök éjjeli várpalotai tcs koncert után kipihenhessük magunkat. Talán végre összejön a keleti múzeum szombatra, vasárnap színház, attól kicsit tartunk, mert ebben a színházban láttunk már két elég... fura darabot. Hétfőn szeretnék kimenni a Skanzenbe. Ilyenek.
Ja. Végeztem a Pendragon legendával. Hú, ez nagyon szórakoztató könyv ám.
Múlt héten megnéztük a sárkányos mesét, ezt is csak ajánlani tudom, kedves történet.

csakazenecsakazene

Első bejegyzésem a laptopom közreműködésével. Asszem könnyen rábeszélhető lennék, hogy valami ilyesmiket énekelgessek. Néha.
Bocsi, de most ennél mélyenszántóbb gondolatokra nem futja. Vagy nem futnak idáig, vagy mi.

megint olvasok

" Mondja, uram - kérdezte útközben, kissé zavartan. - Ön ugyebár egy gaz német?
- Nem. Magyar vagyok.
- Magyar?
- Magyar.
- Az mi? Az egy nemzet? Vagy maga most kigúnyolja tudatlanságomat?
- Szó sincs róla. Becsületszavamra, nemzet.
- És hol laknak azok a magyarok?
- Magyarországban, Ausztria, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia közt.
- Ugyan kérem... Ezeket az országokat Shakespeare találta ki."


"- Én nem gondolok a nőkre, uram - felelte kissé elpirulva. - Messziről nagyon tetszenek nekem. De ha közel jönnek, bizonyos enyhe iszonyodást érzek irántuk. Az az érzésem, hogyha megfognám őket, valahogy szétmennének a kezem közt. Ön kontinentális ember...nem tapasztalt még ilyesmit?
- Nem, nem emlékszem egy nőre sem, aki szétment volna a kezem közt. Miért, Önnel talán már előfordult?
- Őszintén megvallva, sosem kockáztattam meg a kísérletet."

/Szerb Antal: A Pendragon legenda/

rövidézet

"Mindegyikünk bús, valamit keres,
a másikat... És, lásd, ez a helyes!"

/Paul Géraldy: Derű/

fenevigye

Szóval az van, hogy vettem tegnap színes nyomtatópatront, de véletlenül se bírja normálisan kinyomni a fényképes önéletrajzomat. Morr. Majd megoldom valahogy, csak....bakker.