2010. május 6., csütörtök

megint olvasok

" Mondja, uram - kérdezte útközben, kissé zavartan. - Ön ugyebár egy gaz német?
- Nem. Magyar vagyok.
- Magyar?
- Magyar.
- Az mi? Az egy nemzet? Vagy maga most kigúnyolja tudatlanságomat?
- Szó sincs róla. Becsületszavamra, nemzet.
- És hol laknak azok a magyarok?
- Magyarországban, Ausztria, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia közt.
- Ugyan kérem... Ezeket az országokat Shakespeare találta ki."


"- Én nem gondolok a nőkre, uram - felelte kissé elpirulva. - Messziről nagyon tetszenek nekem. De ha közel jönnek, bizonyos enyhe iszonyodást érzek irántuk. Az az érzésem, hogyha megfognám őket, valahogy szétmennének a kezem közt. Ön kontinentális ember...nem tapasztalt még ilyesmit?
- Nem, nem emlékszem egy nőre sem, aki szétment volna a kezem közt. Miért, Önnel talán már előfordult?
- Őszintén megvallva, sosem kockáztattam meg a kísérletet."

/Szerb Antal: A Pendragon legenda/

Nincsenek megjegyzések: