A hócsata az iskolában nem is olyan felhőtlen dolog. Sőt, meglehetősen rizikós. Elmondod a "szabályokat", hogy fejre nem dobunk, meg nem egy jégtömböt, csak egy maroknyi hógolyót. De ezek sajnos nem tudnak, vagy nem is akarnak célozni. Lényeg, hogy persze csomó sérülés/sértődés majd ennek megtorlása történik. És akkor másik néni leizéli az én kis gyermekemet, hogy mért nyomott havat a másik (ő gyermeke) arcába, mikor őt épp csak súrolta annak a dobása. De ha nem is súrolta, hanem telibe ment. Persze akkor sem ez a megoldás. Mindkettő kis szelíd gyerkőc, de én az enyimét akkor is úúúgy sajnáltam. Még jó, hogy mi nénik nem kapunk össze. :)
1 megjegyzés:
ma én is éreztem valami hasonlót, ugyanis a gyerekeimet neveztem a RM röpi bajnokságra: azért az muris tud lenni, mikor vki, akivel jóban vagy az ellenfélnek szurkol :-) de persze ez csak móka, szóval egészen más...
Megjegyzés küldése