2008. szeptember 3., szerda

para

Már komolyan nem hiszem el az életünket! Tegnap betörtek hozzánk. Öcsém találkozott a betörővel, aki a pinceablakon mászott be, és mikor öcsém hazajött, az emeletről jött le, azt kamuzta, hogy apánk engedte be (ami ugye fizikailag lehetetlen), majd ezután távozott. Aztán öcsém ki volt akadva, hogy ő milyen béna, hogy kiengedte. De mégis mit kellett volna csinálnia?? Még jó, hogy a csóka nem bántotta. Aztán rendőrség meg helyszínelő, én meg most egyedül vagyok itthon. Ja, amúgy nem vitt el semmit. Még.

Nincsenek megjegyzések: