2014. október 24., péntek

megrázó olvasmányok

1) Mint pitypang a szélben / Mint a gyermekláncfű bóbitája

Az első a könyv címe (Írta Karen Kingsbury), a második a belőle készült film. Gyors egymásutánban kebeleztem be őket,vagyis pár nap alatt elolvastam a könyvet, aztán lett időm, és egyből megnéztem a filmet. Így elég fura volt. Mert a film nagyon más. Valahogy máshova tette a hangsúlyt, más szereplőktől hangzottak el dolgok, döntések, mint a regényben, így elég más lett a szereplők személyisége is. Viszont új kérdéseket is fölvet.

A sztori röviden: "A négyéves Joey boldogan él szüleivel Floridában. Jólét, biztonság, szeretet veszi körül. Nem sejti, hogy a két ember, akiket a legjobban szeret a világon, nem az igazi szülei, kisbaba korában fogadták örökbe. Egy nap megszólal a telefon, és a családi idillnek vége szakad. Joey vér szerinti szülei vissza akarják kapni a kisfiút. A nevelőszülők dermedten, értetlenül állnak a tények előtt, hiszen biztosak voltak benne, hogy kiegyensúlyozott életüket nem rendítheti meg semmi és senki. A kétségbeesett nevelőapa veszélyes tervet forral, hogy megmentse családját."

A könyvben szerintem sokkal egyértelműbb, hogy kinek drukkoljunk, bár ez lehet a hátránya is. Mondanám, hogy emiatt a film árnyaltabb, de másban meg épp szélsőségesebb, pl. a 2 házaspár anyagi különbségeit tekintve. Én ennek nem tulajdonítottam akkora jelentőséget, igaz nem is volt ilyen szembetűnő a regényben.

Összességében megrázó a történet, nem tudom mikor sírtam utoljára olvasás közben (talán A Pál utcai fiúk esetében 20 éve). Inkább a könyvet ajánlom, a filmet csak utána (talán nem közvetlenül).


2) Anne Tyler: Vacsora a honvágy étteremben
Csak annyit róla, hogy szintén elég depis, viszont az ember lánya garantáltan jó/jobb anyának fogja magát érezni, mert a regénybeli öreglány nem épp az anyák gyöngye. A többi szereplő is elég negatív, 1-1 emberroncs, akiknek sehogysem sikerül a boldogságot megtalálni. A megoldás asszem ott lehet, hogy elsőként nem a saját boldogságukat kéne keresni.

S hogy miért olvasok én ilyeneket? Hát most így sikerült:) Azért legközelebb valami szórakoztatóbbat keresek.

Nincsenek megjegyzések: