hugi

Ez jól esett. Unokahúgom meglátott a kertből és szaladt be hozzám a nevemen szólongatva. A konyhában rögtön megtalált valami száraz kenyérbucit, amit felkatonáztam neki, mert nagyon kérte ("Méég!"). Aztán a kertben játszogattunk egy kicsit. Hjajj, azért megértem sógornőm néhai sóhajait, mindenki az ő gyermekeit szórakoztatja (hamár szuttyongatni nem lehet:)). Dehát egyelőre nincs más:)

Tegnap voltam a gyerkőcökre vigyázni, hát ők "óriások" már. Szerencsére hamar szunyáltak, én meg néztem mr. és mrs. smith-t. Még mindig vicces.

Meg ezt kéne megnézni.