"Ahogy belekortyolt, eszébe jutott a Zelk Árpádnál ivott törköly perzselése, amelyhez képest a Jack Daniels kamillatea volt."
/Robert Littel: Az ártatlanság vége - amúgy izgalmas kémregény '56-ról/
"... azt találtuk ki, hogy olyanok vagyunk, mint fenyőerdő közepén a fűzfa, valami ostoba madár csőréből estünk ki még magkorunkban, és nem volt senki, aki megkeressen, hogy betömje velünk egy fióka száját. Beleszülettünk egy fenyőerdő szúrós és igazságtalan bioszférájába, ahol minden áron meg akarnak tanítani bennünket szúrni és zöldellni. Ezzel nem mondok neked újat, tudom. Hiába mondjuk, hogy mi fűzfák vagyunk, és ha jön a tél, lecsupaszodunk, mert ilyennek születtünk. A magabiztos fenyők megbeszélik egymás közt, hogy szerencsétlen szar alakok vagyunk, tarkálló külsőben, földre boruló ágakkal affektáló impotensek. Persze azért a leveleink néha jól jönnek, tudja a bánat, hogy is megy ez."
"Az álmok egy célt szolgálnak: lekötik az embert, amíg a testét pihenteti."
/Gerlóczy Márton: Váróterem/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése