balláb

Hétfőn eltört a fúvókám. A szép átlátszó üveg. Szimplán kicsúszott a kezemből és ennyi. Tegnap felhívtam a tanárom és annyi volt a reakció, hogy akkor legalább most vehetek egy jobbat... Naigen, habár nekem azzal se volt semmi bajom. Az egész pusztán azért rázott meg, mert az a napom olyan volt, hogy előre tudtam, hogy valami történni fog. Aztán rájöttem, hogy ennél egy csomó rosszabb dolog történhetett volna, szóval így már nem is vészes.

Aztán azt hittem kilábaltam a dologból, de mégsem teljesen. Nem tudom még, mitől fog ez a rosszaság elmúlni belőlem, de nagyon várom. Kicsit át kéne rendezni a fejemben/lelkemben dolgokat és akkor jó volna. Vagy döntéseket meghozni, ami szintén nem a kedvencem. Jelenleg nem látok olyan opciót, amitől jobb lenne nekem, pedig önző módon most csakis olyat keresek.