2008. október 20., hétfő

csapongó

Tegnap kirándultunk kicsit. Aaannyira jó volt. Annyit röhögtünk..., kicsit féltem, hogy az idiótaságom inkább idegesíti Kedveskét, de szerencsére elviselt. Azt hiszem ez volt a bevezető és csütörtöktől folytatódik. Nagyon várom:)

6-os misére mentünk és egy missziós atya tartotta. Gyuri szerint nem lehetett érteni, amit mond, szerintem meg teljesen jól és ahhoz képest, hogy csak 5 éve van itt, tök jól beszél magyarul. Azt mondta, hogy mind missziósok vagyunk, és a legelső missziós terület a saját életünk: család, munkahely... Nem úgy értve, hogy ott kell téríteni, én úgy értelmeztem, azt kell helyrerakni, ott kell helytállni.

Aztán tali a filutkyval a pizzaparadicsomban. Finom a cézársaláta, meg a palacsinta is. Viszont tényleg nemigazán figyelt oda ránk a pincérnénike, de ez talán csak véletlen.
Ami a jövőt illeti, akkor lehet, hogy nem Danival vesszük föl a számokat, mert még elég sokáig beteg és utána sem ér rá. De azt továbbra se tudom, hogy utána mi lesz.
Különben. Szeretek velük "lógni", dumálni. Értelmes, gondolkodó emberek. Asszem;)
Viszont néha ijesztően túltengek. Kissé pszichologizáltam: Mondd el, mit érzel... Persze sokkal okosabb nem lettem.

1 megjegyzés:

mt írta...

Merrr nem mondta el mit érez. :)